A csütörtöki Kormányinfón eldőlt: a kormány több lépésével is alkalmazkodik a valósághoz a költségvetési politika tekintetében. Fontos és pozitív lépés, hogy a 2025-ös büdzsé tervezését és benyújtását elhalasztotta őszre, a másik lényeges döntés a 675 milliárd forintnyi beruházáselhalasztás. A jelenlegi számítások alapján ugyanakkor elmondható, hogy az 1000-1100 milliárd forintos idei költségvetési elcsúszás rendbetételéhez ez a kiigazító csomag nem elegendő. Nagyon úgy tűnik, hogy a kormány a 2026-os parlamenti választásokhoz közeledve egyre kevésbé akar nagyot faragni a hiánypályán. Ez viszont veszélyt jelent a csökkenő adósságra.
Az állami építési beruházások rendjéről szóló törvény jelenlegi formájában több ponton sértheti a közbeszerzésekre vonatkozó, összeférhetetlenségi, valamint az EU-források felhasználásáról szóló szabályozásokat az Európai Bizottság szerint – tudta meg a Portfolio uniós tisztviselőktől, valamint erről tanúskodik egy a birtokunkba került, a Lázár János vezette Építési és Közlekedési Minisztériumnak címzett levél is. Kifogásolják, hogy a kormány az új jogszabállyal számos jogon mentességet ad egyes projekteknek, ráadásul ezt átláthatatlan módon teszi. Sok esetben Brüsszel indokolatlannak tartja, hogy az ingatlan tulajdonosi jogköröket is átírta a minisztérium. A konfliktus miatt egyes operatív programok részleges, de akár teljes befagyasztásáról dönthet az Európai Bizottság. A minisztérium azt közölte velünk, hogy nem értesültek a brüsszeli levélről.
Az Országgyűlés megszavazta az állami beruházásokról szóló, Lázár János által benyújtott, korábbi formájában megsemmisített törvényjavaslatot, mely értelmében minden jelentős állami vagy EU-s forrást igénybe vevő önkormányzati beruházás állami beruházássá válik - számolt be a Telex.
Az Országgyűlésnek újból benyújtott törvényjavaslat szerint az összes EU-s forrásból megvalósuló városi/települési beruházás állami hatáskörbe kerülne, ami indokolatlan centralizációt jelentene - írta a Telexen megjelent véleménycikkében Vitézy Dávid korábbi államtitkár, közlekedési szakértő.
Egy vadonatúj és váratlannak mondható döntésével a kormány arról határozott, hogy több közútfejlesztést is leszed az eddigi tiltólistáról, vagyis az új tervek szerint az érintett beruházások mégis megvalósulhatnak.
A tegnap esti Magyar Közlönyben megjelent rendelet alapján a kormány számos állami beruházást szüntet meg. Az érintett miniszterek 2023. május 19-ig nyújthatnak be felmentési javaslatot, amelyekről Lázár János állami beruházásokért felelős miniszter dönt, nyolc napos határidőn belül.
Egy hónapja írtunk arról, hogy egy kiszivárgott lista szerint mintegy 80, többségében fővárosi fejlesztés lezárásáról döntött a kormány. Ennek kapcsán Lázár János, építési és közlekedési miniszter a Telex kérésére most átadta a teljes listát, melyből kiderül, hogy pontosan milyen projekteket érint a döntés.
Több folyamatban lévő fővárosi és vidéki város-, és közlekedésfejlesztési projekt lezárására utaló dokumentum jutott a Telex birtokába. A lap információi alapján a széljegyzetekkel tarkított listán Lázár János építési és közlekedési miniszter mintegy nyolcvan többségében fővárosi fejlesztés sorsáról, többségében azok lezárásáról döntött. A kerékpáros fejlesztések, a vasútfejlesztések, a HÉV-fejlesztések, a közpark-építések rosszul jártak, van azonban néhány projekt, aminek folytatódhat a tervezése, ilyen többek között a Budakeszire tervezett buszsáv, vagy a ferencvárosi Atlétikai Stadion, illetve az ehhez épített szabadtéri edzőpályák. A miniszter azt nyilatkozta a dokumentumra vonatkozóan, hogy a kormány azokat a fenntartható beruházásokat akarja és tudja támogatni, amelyek nemzetgazdasági szempontból fontosak, gazdaságélénkítő hatással bírnak.
Tegnap beszámoltunk róla, hogy az iparágat sújtó infláció miatt az állami építési beruházások megvalósítására kötött szerződések módosításának lehetőségéről döntött a kormány. Ezzel jogszabályi hátteret kapott az építési beruházásoknál az árkockázat megosztása, az állami megrendelők és építési vállalkozások között. Az új rendeletre az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ) is reagált.
Elképesztő hullámvasúton ül az építőipar ma Magyarországon. A friss statisztikák még növekedést mutatnak (érthető módon), de már mindenki a sötétebb jövőt árazza. Új törvény is készül, az állam satufékez a beruházási oldalon, közben érkeznek a külföldi szereplők. Az energiahatékonysági felújítások ösztönzése azonban nemcsak az épületállománynak és a lakosság pénztárcájának lenne kifejezetten előnyös, de az építőipari szereplőknek is nagy segítséget jelentene, hogy az állami beruházások kifutásával legalább a lakossági piacon maradjanak még munkáik. Támogatások nélkül ugyanis borús helyzet vár hamarosan minden, az építőiparban érintett szereplőre, az energiaköltségek ugyanis nem engedik, hogy a termékek ára drasztikusan csökkenjen - még ha a kereskedelmi racionalitás ezt is diktálná -, ami nyilván nem tesz jót az így is visszaeső keresletnek. De mennyire sötétek azok a felhők? Mi vár 2023-ban az építőiparra? Arról, hogy milyen változásokra és piaci légkörre számíthat a lakosság, mennyire nehéz évre készülhetünk, és mit várhatnak a kereskedők vagy a gyártók, Járomi Juditot, a Baumit Kft. ügyvezető igazgatóját kérdeztük.
Elindult a társadalmi egyeztetése az állami építési beruházások rendjéről szóló törvény tervezetének, amelynek fő célja, hogy új alapokra helyezze és egységesítse az állami építési beruházások rendszerét.
Patrióta szabályozásra helyezi a hangsúlyt a kormány az állami beruházásokat szabályzó, és a magyar építésgazdasági kerettörvény létrehozásakor. Részben elkészült már a szabályozás, amelynek kialakítása során, a bürokrácia felszámolásával, a beruházások gyorsításának lehetőségére törekedtek - derül ki Csepreghy Nándor, az Építési és Közlekedési Minisztérium miniszterhelyettesének beszéféből az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ) évzáró közgyűlésén. Decembertől a Minisztérium közlekedésfejlesztési feladatokkal bővült, ami többek között a vidéki mobilitás, az ingázás megfelelő megteremtését is magába foglalja. A szakmai fórumon Koji László, az ÉVOSZ elnöke nehéz 2023-as évet prognosztizált az építőipar számára: bár folyó áron az infláció miatt nem lesznek rosszak az építőipari számok, építési volumenben 20-25%-os visszaesés várható.
Emelkedő kihasználatlansági rátákról, csökkenő befektetési forgalomról, emelkedő hozamokról, és az ingatlanok lehetséges leértékelődési kockázatáról szól az MNB legfrissebb kereskedelmiingatlan-piaci jelentése. Emellett az is kiderült a kiadványból, hogy mit szólnak az építőipar, ingatlanfejlesztés területeken tevékenykedő piaci szereplők a kereskedelmiingatlan-piac aktuális helyzetéről, a fejlesztések és az építőiparral kapcsolatosan miben látják a legnagyobb kockázatot azok a szereplők, akik több száz milliós, vagy akár több milliárdos projekteket kezelnek a hazai ingatlanpiacon. Az árfolyamkockázat, az energiaárak, a krízishangulat vagy az építőipari anyagárak emelkedése okoz most gondot?
Parlamenti válaszában tette közzé Lázár János a kiemelt állami beruházások teljes listáját - a lista azért fontos, mert ezen beruházásokból fog válogatni az állam, hogy melyeket is fogja elhalasztani. Az elhalasztandó beruházások felől Vadai Ágnes, országgyűlési képviselő érdeklődött az építési és beruházási miniszternél a keddi ülésen.
Lázár János építési és beruházási miniszter és csapata nekilátott a munkának, a tárgyalások sorozatát a Beruházási Ügynökség vezetőivel kezdték meg kedden.
A magyar helyreállítási terv uniós jóváhagyása akár jövőre is átcsúszhat, de a benne foglalt beruházások mielőbbi elindítása és költségvetési megelőlegezése indokolt, azonban a csökkenő adósságráta, azaz „az államadósság-szabály biztonságos teljesítése érdekében más kiadásokat célszerű lenne későbbre halasztani vagy feltételhez kötni” – vetette fel mai közös cikkében az Állami Számvevőszék elnöke és igazgatója.
Cikkünk folyamatosan frissül.
Szakértők szerint több legyet is ütött egy csapással Kijev.
Az uniós támogatások így is felülmúlják az Egyesült Államok kifizetéseit.
Kihirdette a kormány a közlönyben azt is, hogy kiknek nem kell jövőre extraprofitadót fizetnie.
A háború eszkalációjáról szóló tudósításunk folyamatosan frissül.
Az eszkaláció lépéskényszerbe hozta a honvédelmi minisztériumot.
Mi lesz a nyugdíjakkal?
Hogy látja a cég jövőjét az elnök-vezérigazgató?
